"Minden mostani kérésem,
Én Istenem,
Vagyon szemeid előtt,
És minden fohászkodásom
S’ ohajtásom
Tőled el nem rejtetött."
( Szenci Molnár Albert )
"Verejtékem, s szemem
könnyeit is mind
megettem: el ne vegyék
tőlem azokat
- káosszal ( χαος ) töltsenek -
az én szorongattatóim"
"1. Ó, Világosság, amelyre építek, hallgasd meg a panaszomat, és hagyd eljutni a hangomat a te lakóhelyedhez!
2. Ne rejtsd el fényorcádat előlem, hanem védj meg, amikor engem kínoznak! Hamar ments meg ebben az órában, amikor hozzád könyörgök!
3. Mert az én időm szellőként illant el, s mulandó anyag lettem.
4. Elrabolták a világosságomat és az erőm kiszáradt. A Rejtélyt, melyet azelőtt teljesíteni szoktam, elfelejtettem [elhanyagoltam].
5. A félelem zsibongása és Authádész erőszakossága miatt bennem az erő megcsappant.
6. Furcsa [idiotikus, istentelen], démonszerű lény lettem, mely belső világosság nélkül lakozik az anyagban. Ellenségszellemmé [antimimon pneuma] lettem, mely anyagi testben lakik belső világosságerő nélkül.
7. És szolgalény [dékán] lettem, aki magányosan lóg a levegőben.
8. Authádész teremtményei beszorítottak engem, és társpárom azt mondta magának:
9. - A világosság helyett káosszal töltötték meg őt. Anyagom verejtékét és anyagi szemeim félénk könnyeit megettem, nehogy szorongatóim azokat is elvegyék tőlem.
10. Ezek jöttek rám, ó, Világosság, a te parancsolatod szerint és a te parancsodra. És a te határozatod, hogy itt vagyok.
11. A te parancsolatod küldött le, és lesüllyedtem, mint a káosznak egy ereje. Az én erőm megkristályosodott bennem.
12. Te azonban, Uram, az örök világosság vagy, és hazavitelre keresed a szorongatottakat.
13. Most tehát, ó, Világosság, kelj fel, keresd az erőmet és a bennem lévő lelket. Amit nyomoromban rám parancsoltál, az teljesült. Eljött az időm, amikor erőmet és lelkemet újra keresed. És ez az az idő, amelyet elhatároztál, hogy keresni fogsz engem.
14. Mert a te Megváltóid keresik az én lelkem erejét, mivel a szám teljes lett, hogy az anyaga is megmentessék.
15. Akkor pedig az anyagi eonok minden archonja félni fog a te világosságodtól. És a tizenharmadik anyag-eon minden kisugárzása rettegni fog a te fényrejtélyed előtt, hogy mások magukra ölthessék az ő [megtisztított] tiszta világosságukat.
16. Mert az Úr keresni fogja a lélekerőtöket. Megnyilvánította az ő Rejtélyét,
17. hogy azoknak a bűnbánó énekére nézzen, akik a lenti területeken vannak. És nem hagyja figyelmen kívül a megbánásukat.
18. Ez tehát a Rejtély, mely példa lesz a jövendő nemzedékeknek. A nem pedig, mely akkor születik, az egeket fogja magasztalni.
19. Mert a Világosság lepillantott az ő fénymagasságából. Le fog pillantani az egész anyagra.
20. Hogy a megbéklyózottak sóhajtozását meghallgassa, és a lélekerőt megváltsa kötöttségétől.
21. Hogy a világosság az ő nevét a lélekbe, és a Rejtélyét az erőbe fektesse.
Midőn pedig Jézus ezt mondta tanítványainak, így szólt: - Ez PISTIS SOPHIA negyedik esdeklése. Most pedig aki megérti, az értse meg."
( Pistis Sophia, 39-40. fejezet )
XXXVIII. zsoltár
Ο στεναγμός μου ἀπὸ σοῦ οὐκ ἀπεκρύβη.
Pokolban ( κένωμα ) voltunk, de a
kiutat láttuk:
Elvethetett volna már
rég minket végleg...,
de lám életben tartott
nyögéseink-sóhajtásaink mind hozzá vezettek.
Κύριε, ἐναντίον σου
πᾶσα ἡ ἐπιθυμία μου, καὶ ὁ στεναγμός μου ἀπὸ
σοῦ οὐκ ἀπεκρύβη.
2Ne fenyíts meg, Uram, haragodban,
ne büntess engem felindulásodban!
Κύριε, μὴ τῷ θυμῷ σου ἐλέγξῃς με, μηδὲ τῇ ὀργῇ σου παιδεύσῃς με.
3Mert nyilaid belém hatolnak,
és kezed rám nehezedik.
ὅτι ἐπὶ σοί, Κύριε, ἤλπισα· σὺ εἰκακούσῃ, Κύριε ὁ Θεός μου.
22Uram, ne hagyj magamra,
Istenem, ne maradj távol tőlem!
μὴ ἐγκαταλίπῃς με, Κύριε· ὁ Θεός μου, μὴ ἀποστῇς ἀπ᾿ ἐμοῦ·
23Siess segítségemre, Uram, üdvösségem!
πρόσχες εἰς τὴν βοήθειάν μου, Κύριε τῆς σωτηρίας μου.
https://phemios69.blogspot.com/2024/08/pistis-sophia.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lv-xii-7-konyorges.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/11/39-halottakat-nem-viszek-csonakomon.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése