"Hogy engemet fölemelél
És ismét az földhöz ütél.
Az én időm im elmúlék,
Mint az árnyék, elenyészék."
( Szenci Molnár Albert )
"Egyszer felemelél, kit el nem felejtek,
Földhöz verél fentről, kit megemlegetek.
Az én időm, Uram, szinte úgy hanyatlik,
Elenyészem majdan, életem végezik.
Ne rövidítsd meg is futó életemet,
Ugyan sem kívánom te hosszú idődet.
Olyanok azok is, mint én, megváltoznak,
Bizonyos időre is mind megavulnak,
Mint ó ruha, köntös, ugyan megrothadnak,
Mindenek más képbe, színbe állapodnak.
Te ezenben is mindörökké azon vagy,
Szentid gyermekinek ilyen életet adj,
Gyermekid magvának örökké élni hagyj,
Mert e rövid időn ő csak tehozzád vágy."
( Bogáti Fazakas Miklós )
"Ugyancsak ő lángoló szellemű (Róm 12,11 - τῇ σπουδῇ μὴ ὀκνηροί, τῷ πνεύματι ζέοντες, τῷ κυρίῳ δουλεύοντες, ) volt. Egyszer hozzá jött valaki, és dicsérte munkáját (épp egy kötelet font), ő pedig hallgatott. Az ismét szólt hozzá, és ő ismét hallgatott. Harmadszor így szólt a látogatóhoz: „Mióta bejöttél, elűzted tőlem az Istent."
( A szent öregek könyve, 348, Törpe János, 33 )
CII. zsoltár
Πνεύματι ζέοντες
Καὶ πάντες ὡς ἱμάτιον παλαιωθήσονται.
Magadhoz emeltél s
most újra elvetsz?
ὅτι ἐπάρας κατέῤῥαξάς με.
- csak holmi ruha vagyok,
mit lecserélhetsz?
Mondd, mi örömed lehet így
bennem s mi magamban?
Lásd, közben megtört erőm,
kopott a köntös,
kifakult, felfeslett a
varrás..., viseltes
lett és pecsétes a ruha....,
ideje cserélni már.
καὶ πάντες ὡς ἱμάτιον παλαιωθήσονται, καὶ ὡσεὶ περιβόλαιον ἑλίξεις αὐτοὺς καὶ ἀλλαγήσονται·
Biztonságra vágy bennünk
minden, test σώμα - psziché ψυχή;
a lélek πνεῦμα is hazavágy.
Tanítsd becsülni
napjaim számát, nekem
halálraszántnak.
Απεκρίθη αὐτῷ ἐν ὁδῷ ἰσχύος αὐτοῦ· τὴν ὀλιγότητα τῶν ἡμερῶν μου ἀνάγγειλόν μοι· ^ τοῦ λῦσαι τοὺς υἱοὺς τῶν τεθανατωμένων.
https://boatswain69.blogspot.com/2023/09/kutassatok-fel-egyetlen-olyat-reggeltol_10.html
 |
| ...ideje cserélni már. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése