"Minket, mint egy csípős borral,
Itatál keserű búval.
De azkik tégedet félnek,
Az zászlót adád nékiek,
Mellyet ők fölemelnek bízván
Az te igaz fogadásodban."
( Szenci Molnár Albert )
"Méregpoharad torkukba töltötted,
Minden keserű veszéllyel büntetted.
Mikor megtértek s megkövettek téged,
Töredelmüket te megépítetted,
Jó urat adtál, földekben gyűjtötted,
Bőséget adtál, kedvükre éltetted.
Fogadásodból megszabadítottad."
LX. zsoltár
"Az zászlót adád nékiek."
Nehéz e sors népednek
Uram: e világ
fojtó borától
οἶνον κατανύξεως
mi mind
megrészegedtünk.
De jelet
σημείων
adtál Téged
félőknek:
τοῖς φοβουμένοις σε σημείωσιν
Őrzőangyalt
- Fényt a Sötétben.
![]() |
"Az örömzászlót ismét támasztottad, Fogadásodból megszabadítottad." |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése