69. zsoltár / 3. ~ "Mi egyesülése van a világosságnak a sötétséggel?" / "Quae societas luci ad tenebras?"

"Én rokonim idegennek tartnak,
Anyám gyermeki nem esmernek engem,
Mert szent templomodon gerjedez szívem,
Megemészt nagy szerelme házadnak.
Téged gyalázóknak sok szidalmak
Énreám esének: én pedig sírtam
És böjtöltem: de ők csak csúfoltak
Engemet, noha minden jót kívántam.

* * *

Bánat miatt én zsákban öltöztem,
De ők énrólam mesét költöttenek,
Az kapun ülők és az részegesek
Csúf énekléssel nevetnek engem.
De én tehozzád nagy buzgó szívből,
Óh, kegyes Isten, könyörgök óránkint,
Hallgass meg, Uram, kegyességedből,
És kegyelmezz meg fogadásod szerint."

( Szenci Molnár Albert )

"Jámbor életemért engem utálnak,
Teérted, Uram, nemcsak pirongatnak,
Hanem ugyan nyilván leszidogatnak,
Még atyámfiai is meguntanak.

A hit dolgáért annyira jutottam,
Hogy házadban járok, e kárt vallottam,
Orcám pirult, hogy szidalmat hallottam,
Amiben téged szidtak, esett rajtam.

Magamat mindenkor én megaláztam,
Nemzetemnek oly bűnét mikor láttam,
Értük böjtöltem, értük úgy sírtam,
De ezzel is csak szidalmat találtam.

Bánatomban ha én zsákba öltöztem,
Ottan közbeszédre, nyelvekre keltem,
Urak, bírák gyűlésükben felőlem,
Székben is nevetik, beszélik hitem.

Oly tréfa nincs, kit énhozzám nem költnek,
A hitért kicsinyek-nagyok nevetnek,
Korcsma-hősök énekbe költöttek,
Ennek világnál kedvesben dőzsölnek.

Róluk, Uram, csak tehozzád fordulok,
Ennyi búban mind tereád kiáltok,
Tudom jóvoltodat, egy időt várok,
Hű gondviselőm vagy, kit még meglátok."

( Bogáti Fazakas  Miklós )

"«Quae societas luci ad tenebras?» Mi egyesülése van a világosságnak a sötétséggel?» (2. Kor. 6, 14.)" 

( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, I, XIV, 3, 66 ) 

"9. Mit jelentsenek ezek a feladványok a szenteknek? Azt, hogy nem kell ugyanazon lélekben egymás mellé ültetni bűnt és erényt, sem ellentétes részekre szabdalni az életformát, egyazon lélekből tövist és búzát teremni, sem Krisztus menyasszonyát házasságtörővé tenni Krisztus ellenségével, fényt foganni, de sötétséget szülni. Ezek összeférhetetlenek, ahogyan nincs köze egymáshoz erénynek és bűnnek. Mert mi köze van a megtartóztatásnak a kicsapongáshoz? Lehet-e egyetértés az igazságosság és igazságtalanság között? Mi köze a világosságnak a sötétséghez? (2Kor 6,14) Hát nem akarja kiszorítani egyike a másikat, és nem akar megmaradni az ellene hadakozó közelében? A bölcs földművesnek tehát a jó és iható forrásból kell életformája tiszta öntözővizeit fakasztania, annak minden iszaptól tisztának kell lennie. Csak az Isten által ültetett palántákat ismerheti, és élete során ezeket kell ápolnia, ki kell tartania ezek mellett, bár néha az erény gyümölcseitől idegen gondolat is kicsírázik néha titokban, de látja fáradozásodat az, aki mindent lát, és saját erejével még szárba szökkenése előtt kimetszi az ilyen gondolatok álnok és felszín alatt megbújó gyökereit." 

( Nüsszai Szent Gergely, Az Isten szerinti célokról és az igazi aszkézisről, 3, 424-425 )

"4. Íme, Uram, Istenem, kezeidre jegyeztél fel engem: olvasd ezt az írást és ments meg engem. Lám, hozzád sóhajtozom, a te teremtményed; teremtő vagy, teremts újjá engem." ( Szent Ágoston, A lélek Istennel való magányos beszélgetéseinek könyve, II, 11 )

"A Kereszt embere nem azért van itt, hogy győzzön, hanem hogy haláláig bizonyságot tegyen a vad alattomosságról, az igazságtalan és ocsmány hatalomról, gonosz ítéletről, mely ellen Istenhez föllebbez. Nézd Uram ezeket az erőtlen gyerekeket, hiúságukat, mely oly könnyű és röpke, mint a méh, állhatatlanságukat, rövid, tökéletlen eszüket, szomorú érzékiségüket..., hallgasd kopott s egyúttal alattomos beszédüket, mely mindent csak kívülről fog fel, csupa kétértelműség, eléggé határozott, ha tagadnia kell, mindig gyáva, ha igent kell mondania, rabszolga vagy lakáj nyelve, szemtelen és hízelgő, rugalmas, alattomos, nemtelen. Pater, dimitte illis, non enim sciunt quid facient!"

( Georges Bernanos: A Sátán árnyékában )
 

LXIX. zsoltár

"A kereszt embere." III.

ξένος 

"Mi egyesülése van a világosságnak a sötétséggel?"

A "mammon" kötelez sőt

megköt a limbón,

át nem enged. Úr szava: 

ha egy is bűnöd

nem ismerlek meg. Mert mi 

köze is a sötétnek 

a Fényhez?

Elidegenedten ( ἀπηλλοτριωμένος ἐγενήθην ): mind

jóságaimért

gyűlöl. Testvérem ( τοῖς ἀδελφοῖς ), 

atyámfia ( τοῖς υἱοῖς τῆς μητρός μου ) tör így

életemre. De jaj mi lesz 

majd ha Neked sem kellek?

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-viii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-iv-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-viii.html

 

 "Elidegenedtem testvéreimtől, anyám fiai szemében idegen lettem. Mert a buzgóság emésztett házadért, s ha téged gyaláztak, rám hullt a gyalázat. Böjtöléssel aláztam meg lelkem, s az is gyalázatommá változott. Vezeklőruhát öltöttem magamra, s gúny tárgya lettem úgy is nekik. A kapunál ülők ellenem beszélnek, a bor mellett is rólam énekelnek. De én hozzád küldöm fohászomat, Uram, kegyelmed idején, Istenem. Nagy jóságodban hallgass meg, segíts rajtam hűséged szerint! Húzz ki az iszapból, ne hagyj elsüllyedni, ments meg azoktól, kik ártani akarnak! Ments ki a vizek mélyéről engemet, nehogy átcsapjon fölöttem az ár, s a mélység magába temessen, a szakadék szája zárjon be örökre! Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, irgalmad bőségében tekints reám! Ne rejtsd el szolgád elől arcodat, bajban vagyok, hallgass meg mihamar! Közeledj lelkemhez és szabadíts meg, ellenségeim miatt ments meg!" 

( Zsolt 69,9-19 )

Quae societas luci ad tenebras?