80. zsoltár ( 1. ) ~ csillag ~ ἐπίφανον τὸ πρόσωπόν / "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad."

 

 "Fordítsd hozzánk szent orcádat,
Ki ülsz az kerubimokon,
Jelenjél meg világosson.

Térítsd hozzánk szent orcádat,
És semmi nékünk nem árthat.

Világosítsd színed rajtunk,
És nem lesz semmi bántásunk.

Világositsd színed rajtunk,
És mi nyilván megtartatunk."

( Szenci Molnár Albert ) 

"A te színedtől jöjjön már világunk,

Színed elvett világát bocsásd reánk,
Jól leszünk mindenben, csak te láss hozzánk!

Színed elvett világát ereszd reánk,
Jól leszünk mindenkor, csak te láss hozzánk!

( Bogáti Fazakas Miklós )

"...szükség van ránk, a csillag integet,
új pásztorok,
mi már hiszünk,
hisszük a gyermeket, 

Tisza vizéből itatunk vele,
alföldi szalmát hintünk szét alá,
virágot szív
majd tej helyett,
hogy mintha hallaná
a rétjeink esti beszédeit,
feleljen rá: kit vártok, én leszek!
testvér, vigyázz:
sunyítanak
az új Heródesek!" 

( Győry Dezső, Fiatal magyar pásztorok )

 "Pontosabban, ez a képmás fog vezetni utadon. Hiszen ebben a látványban van valami sajátos. Megragadja azokat, akik meglátták, és felemeli őket, ahogyan azt mondják, hogy a mágnes magához vonzza a vasat." 

( Hermész Triszmegisztosz, Corpus Hermeticum IV, 66 )

"Csillag! e csüggedt órán, míg bánatok zilálnak
A fogcsikorgatások bolygóján, s reszketek,
Engedd feléd feszítnem, szédülőn, reszketeg
Lajtorjáját szegény emberfantáziámnak.
Örök fényed figyelve, fenséges ős planéta,
Oly jó most eltörpülnöm s nagy búm alázva mérnem:
Mily halk s kis mozgolódás a roppant, régi térben
Szívem fájó verése s e lomha éji séta...
 
Lásd, szörnyű óra volt ez, forró könnyem kigördült,
S zord vízióként láttam: sok fáradt, furcsa útam
Iszonyú tömkeleggé mint bogozódik rútan,
S csüggedt csavarodással mily bús hurokba görbült,
Hold édes ifjuságom ájuldoz szűnő szívvel
S elhal... s már drága célig torz utak kusza bogja
Nem oldozódhat többé lendülőn és ragyogva,
Mint víg ösvényszalag, mely dús ormokhoz ível...
 
Ragyogj, nyugalmas, hűs fény, reménytelen s hazárd
Utamra, ős tüzednél e sok, bús borzalom ma
Szelíddé félszegül, s úgy nézem torz halomba
Torlódott bánatim, mint ó, bizarr bazárt,
Hol, nyűtt dobozok mélyén: sok-sok bús gondolatban
- Ó, lelkem régi lomja! - lappang a halk halálvágy,
Az ócska, furcsa krampusz, s felszegné ferde vállát,
De fáradt már szegény, s oly untan s késve pattan...
 
Most, csillag, megszerettem, lásd, árva és sötét
Éltem, s komoly korongod a régi, égi csendben
Úgy nézem már tünődőn és békén s elpihenten,
Mint nyugtató örök rend szép égi hirnökét;
Most érzem: bús kis útam vezet még valamerre,
És lágyan s édesen emeli elcsitult,
Fáradt lelkem a lét, mint álmos kis fiút
Halk, ringató anyák szelíd és puha melle...
 
Csönd... csönd... Isten követje, nemes arany jelenség,
Setét áhitatom most meghódol neked,
S úgy emeli feléd, remegőn, szívemet,
Ez élő és meleg és fájdalmas szelencét,
Mely könnyek balzsamával s vágyak kincsével áldott,
Mint bizarr drágaságuk és furcsa füstölőik
A mély, setét uton, mely Betlehem felé vitt,
A szent csillag fényében a szerecsen királyok..." 

( Tóth Árpád, Evokáció egy csillaghoz )

"Már pedig elég, ha egyetlenegy csillag hiányzik, hogy oly biztosan elpusztuljon útján a karaván, mintha tőrbe csalták volna." 

( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 17 )

"Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a bús lemondás szürke
Kámzsáját, s homlokom megadva tűrte
A gondok ráncrepesztő ostorát.
 
Istenem! lesz-e sorsom mostohább?
Szívem mélyén, mint odvából az ürge,
Könnyem vizétől milyen új és fürge
Bánat riad fel? hogy lesz most tovább?
 
Bús az élet, de balga, aki gyászol;
Bozótok közt, csendes és árva pásztor,
Vágyaim csengős nyáját vigyázva terelem.  
 
Olyan jó hinni, hinni: túl sötét tereken
Üdvöm rejti egy óra, mint Megváltót a jászol;
Mutasd az utat, csillag! ó, messzi Szerelem!"
 
  ( Tóth Árpád, Csillag, ó, messzi szerelem! )

"Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. „Mester – szólította meg –, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?”  

Megkérdezte tőle: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” 

Így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.”  

„Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz!” – válaszolta neki.

De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: „Kit tekintsek felebarátomnak?” 

 Erre Jézus átvette a szót: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?”  

„Aki irgalmas szívű volt iránta” – felelte.

 Jézus így folytatta: „Menj és tégy te is hasonlóképpen.” ( Lk 10,25-37 )

 

 

¹(A karvezetőnek a „Liliom a bizonyíték” szerint – Aszaf zsoltára.) ²Hallgass meg, Izraelnek pásztora, te, aki Józsefet nyájként legelteted! Te, aki kerubok fölött trónolsz, ³ragyogj fel Efraim, Benjamin és Manassze előtt! Éleszd fel hatalmad, jöjj és szabadíts meg, ⁴Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekültünk. ὁ Θεός, ἐπίστρεψον ἡμᾶς καὶ ἐπίφανον τὸ πρόσωπόν σου καὶ σωθησόμεθα. ⁵Seregek Ura, meddig haragszol még? Hisz néped már imádkozik. Κύριε ὁ Θεὸς τῶν δυνάμεων, ἕως πότε ὀργίζῃ ἐπὶ τὴν προσευχὴν τῶν δούλων σου; ⁶A könnyek kenyerével etetted, a könnyek árját adtad italául. ⁷Elnézted, hogy szomszédaink civódjanak rajtunk, és hogy ellenségeink kigúnyoljanak. ⁸Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk. Κύριε ὁ Θεὸς τῶν δυνάμεων, ἐπίστρεψον ἡμᾶς καὶ ἐπίφανον τὸ πρόσωπόν σου, καὶ σωθησόμεθα. (διάψαλμα). ⁹Kihoztál Egyiptomból egy szőlőtövet, és népeket űztél el, hogy elültesd. ¹⁰Előkészítetted számára a talajt, ezért vert gyökeret s terjedt el a földön. ¹¹Árnyékával befödte a hegyeket, indáival Isten cédrusait. ¹²Vesszőit a tengerig növelte, hajtásait a nagy folyamig. ¹³Miért romboltad le falait? Akik az úton járnak, mind szüretelik. ¹⁴Az erdei vadkan pusztíthatja, s legelője lett az erdő vadjainak. ¹⁵Seregek Ura, térj vissza, tekints le az égből és lásd, látogasd meg szőlőtövedet, ¹⁶és védd meg, mit jobbod ültetett! ¹⁷Mint a szemetet, a tűzben elégették, pusztuljanak ezért haragos orcád elől! ¹⁸Kezed nyugodjék jobbod emberén, az emberfián, akit megerősítettél! ¹⁹Többé nem hagyunk el téged, tarts minket életben, s mi áldjuk a neved. ²⁰Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk. Κύριε ὁ Θεὸς τῶν δυνάμεων, ἐπίστρεψον ἡμᾶς καὶ ἐπίφανον τὸ πρόσωπόν σου, καὶ σωθησόμεθα.

 

LXXX. zsoltár

I.  Θεοφάνεια ~ Három királyok.

Επίφανον τὸ πρόσωπόν I.

 

Mi bölcsek - hisz tudjuk nem 

vagyunk 

még azok: 

követjük a csillagot:

Mutasd arcodat... 

ἐπίφανον τὸ πρόσωπόν σου

Látta! megtört a szíve 

és cselekedett... 

Σαμαρίτης δέ τις ὁδεύων ἦλθεν κατ’ αὐτὸν καὶ ἰδὼν ἐσπλαγχνίσθη,
καὶ προσελθὼν κατέδησεν τὰ τραύματα αὐτοῦ ἐπιχέων ἔλαιον καὶ οἶνον, ἐπιβιβάσας δὲ αὐτὸν ἐπὶ τὸ ἴδιον κτῆνος ἤγαγεν αὐτὸν εἰς πανδοχεῖον καὶ ἐπεμελήθη αὐτοῦ. 

Ez az

utunk Urunk!

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2024/01/csillag.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/01/a-geniusz-bordaim-kozt-probaid-eles.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/szukseg-van-rank-csillag-integet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/dogoljon-meg-szomszed-lova-is.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/intimity-onkentes-joindulatu-erzulet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/nem-isten-dolga-hogy-harcoljon-azok.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-xii-beke.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/vascipo-harmadik-lelkiismeret-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/vilag-vigasza-jossz-e-mar.html